A mátrixtermelés: az Ipar 4.0 egy példája

Az Ipar 4.0 időszakában változóképes megoldásokra van kereslet, hogy ellensúlyozni lehessen a kihasználtsági csúcsokat vagy az erőforrások szűkösségét. A mátrixtermelés a konfigurálható termelési cellákkal, az Automated Guided Vehicles (AGV-k) révén történő alkatrész- és szerszámszállítással és a logisztika és termelés szétválasztásával döntő versenytényezővé képes válni.

Ipar 4.0: Rugalmasság a mátrixtermelés révén

Az Ipar 4.0 korában a fokozódó individualizálódás megváltoztatja a termelést. Az ingadozó piacok miatt egyre fontosabb, hogy kis tételeket gazdaságilag megtérülő módon lehessen előállítani. A kihívás konkrétan fokozottan abban áll, hogy egy termék változatainak és modelljeinek növekvő számát lehessen változó darabszámmal gyártani. Ezt például az autóiparban meglévő fokozott individualizálódási fok váltja ki.

A mátrixtermelés elvek a jövőben rendkívül változóképes, ipari léptékű termelést tesz lehetővé, amely a teljes folyamati láncot behálózza. A berendezés "menet közben" automatikusan át tud állni a változó terméktípusokra – várakozási idők és termelési kiesések nélkül. Az individualizált sorozatoknak mint az Ipar 4.0 jelentős alkotóelemének a gyártása így az ipari tömegtermelés keretein belül korlátozások nélkül megvalósítható.

A mátrixtermelés elve

A mátrixtermelés kategorizált, standardizált termelési cellákon alapul. Ezek szinte tetszőleges mennyiségben kerülnek elrendezésre egy rácsozaton. Mindegyik cella terméksemleges berendezéssel és termékspecifikus alapfunkciókkal kerül felszerelésre.

A cellákon belül forgóasztalok találhatók az alkatrészek, szerszámtartók és az adott folyamatot végrehajtó robotok lerakására. Ezeket a termelési cellák folyamatspecifikus berendezésekkel egyénileg bővíthetők. Hegesztés, ragasztás, kivágás, forrasztás és szegecselés: szinte minden folyamat integrálható.

Alkalmazott Ipar 4.0: a mátrixtermelés példaértékű standard-cellája.

Az alkatrészek valamint a szerszámok szállítása az Automated Guided Vehicles (AGV-k) révén történik. Az egyes cellákhoz való navigáció egy SLAM-navigációs algorigmussal történik. Ha az alkatrészek megérkeztek egy cellába, akkor egy robot megfogja őket.

Ezután ezeket az alkatrészeket intelligens, robotalapú alkalmazások, mint a Jigless-Bodyshop technológia munkálja meg. Ennek során az egyik robot tartja az egyik darabot, egy másik robot pedig a másik darabot. A két rész egy egységgé szorul össze, így a harmadik robot - az úgynevezett folyamati robot - össze tudja őket hegeszteni.

Az alkatrészek raktározása az áruraktárban történik. A szerszámraktárban ellenben a típusspecifikus szerszámok találhatók.

Az Ipar 4.0 a digitálisan behálózott értékteremtő láncok révén válik valósággá.

A logisztika és a gyártás szétválasztása

Az autonóm módon közlekedő AGV-k a különböző alkatrészeket vagy szerszámokat egyénileg konfigurálható teherfelvevő eszközökkel (LAM) felvehetik és elszállíthatják. A mátrixtermelésben a logisztikai folyamatok és a gyártás egymástól el vannak választva - ez az Ipar 4.0 egyik központi követelménye. Ezzel a koncepcióval a változtatható alkatrészlogisztikával rendelkező berendezés bármikor képes arra, hogy a csúcsok esetén más cellákra kitérjen.

Ezenkívül további cellákat képes bevonni vagy kizárni a folyamatból. Ennek során nem szakad meg az értékteremtési láncolat. A logisztika és a termelés logikai összekapcsolása szoftveresen történik.

Az igen rugalmas mátrixtermelési koncepcióval a KUKA az Ipar 4.0 követelményeit konzekvensen alkalmazza az ipari termelésben.

Annak érdekében, hogy online is a legjobb szolgáltatást nyújtsuk Önnek, sütiket használunk. Még több információ.

Okay